Korábbi kiállítások

Örök barátságtól a népbíróságig

Látogatható: 2012. márc. 11-ig. Az Újvidéki mészárlás 70. évfordulójára készült kamarakiállítás a magyar történelem egy viharos szakaszából idéz fel képeket, dokumentumokat, eseményeket. 1942 januárjában, a Délvidék tizenöt településén a magyar csendőrség és honvédség egységei - egy eredetileg partizánok elleni razziaként induló akció során - 3300-3800 főként szerb nemzetiségű, illetve a korabeli törvények értelmében zsidónak minősülő polgári személyt gyilkoltak meg. Ez az időszak a holokauszt ütötte sebek mellett láthatóan nehezen gyógyuló sérüléseket okozott a jugoszláv-magyar, szerb-magyar kapcsolatokban.


Elhurcolt életek

Az Elhurcolt életek vándorkiállításnak helyet adó marhavagon kis alapterületű, szimbolikus tér. A síneken állva máig jelképezi egykor betöltött embertelen funkcióját, ezért a belsejében megrendezett új  tárlat fókuszát, a vidéki zsidóság fizikai eltávolítására, a magyarországi deportálásokra helyezi. A kiállítás témája magában foglalja az 1938 és 1945 közötti magyarországi holokauszt eseményeit, valamint ezek közvetlen és közvetett előzményeit.


Hontalanul/Védtelenül – Deportálások 1941 nyarán

A német megszállás és 1944 tavaszának eseményei előtt az egyik legsúlyosabb atrocitás a Magyarországon élő zsidóság ellen a Kamenyec-Podolszkijnál történt mészárlás volt. A 70. évforduló tiszteletére nyílik a történelmi körülményeket bemutató kamarakiállításunk.


Életmentő vízumok - Diplomaták az élet szolgálatában, 1944-45

Amikor országok feszültek egymásnak és pusztították szisztematikusan saját kirekesztett állampolgáraikat is, voltak olyan diplomaták, akik bebizonyították, hogy a diplomácia szigorú világában, a figyelem kereszttüzében is van igazi választási lehetőség. A Holokauszt Emlékközpont  kiállítása (eredeti címe: Visas for Life) a második világháború és a holokauszt embermentő diplomatáinak állít emléket.


"Éhe a Szépnek..." - nagyváradi művészsorsok a két világháború között

Nagyváradot, a "Körös-parti Párizst" gazdag és nyüzsgő művészeti élet jellemezte az elmúlt századfordulót követően. Festőiskolák sora nyitotta meg kapuit, több mint 80 újság jelent meg, a Sonnenfeld család nyomdájában dolgozott a váradi grafikusok legjava. Most nyíló kiállításunkon a két világháború közötti művészsorsokból villantunk fel néhányat: Barát Mór, Kara (Krón) Mihály, Leon Alex, Mund Hugó és Tibor Ernő alkotásai segítségével.


Hajnal Mihály kiállítás

Hajnal Mihály festőművész, grafikus, alkalmazott grafikus, díszlettervező. Művészete az élet szeretetét, megbecsülését üzeni, érintettsége okán azonban a holokauszt borzalmas évei kitörölhetetlenek emlékezetéből és művészetéből. Hajnal Mihály családtagja, közvetlen hozzátartozója volt az az Auschwitzból hazatért lágerfogoly, aki a közelmúltban hunyt el Prágában, s akire e kiállítással is emlékezünk.


Számokba zárt sorsok

1920. szeptember 21-én szavazta meg a Nemzetgyűlés a XXV. törvénycikket, az úgynevezett numerus clausus törvényt. Ennek 90. évfordulóján történeti kiállításon mutatjuk be e történelmi jelentőségű törvényt, annak elő- és utóéletét.


Arcvonalak - Múzeumok Őszi Fesztiválja

Wittman Rezső (művésznevén: Gatto Nero) (1889-1972) a 20. századi Magyarország legjelentősebb karikaturistái közé tartozott, aki sajátos, egyéni stílussal jelenítette meg korának jelentős művészeit, közéleti személyiségeit. A Holokauszt Emlékközpont és a Magyar Nemzeti Múzeum a „modellek” valóságos fotóit a karikatúrákkal szembesítő kamarakiállítást rendez.


Késői hazatérés

„Az egyetlen enciklopédia, amelyen a teljesség nem számon kérhető, a feledés enciklopédiája. Ami kimaradt belőle, azt elfeledtük. Ha egykoron nyoma volt is, mára befútta a feledés homokja.”                   Ungvári Tamás


Weiner Leó kamarakiállítás

Kamarakiállításunkon bemutatjuk a sokszínű Weiner Leót, a magánembert, a zeneszerzőt, a zenepedagógust, a „tanítót”.