Tanulmányok

„A kontextus tehát, amelybe a roma Holokausztot helyezni kell, az nem a cigányság története (nem mintha az nem lenne tanításra érdemes, éppen ellenkezőleg, csak nem a holokauszt kapcsán kell tárgyalni), hanem a második világháború alatti európai népirtások kontextusa. A kiindulópont a náci ideológia és a náci Németország gyakorlata, amely hierarchiát állított fel az emberi csoportok között, s ezen hierarchia „alján” szereplő csoportoknak a kiirtást szánta."

„Horthy, aki 1944 tavaszán a zsidóügyek intézésében szabad kezet adott a kormánynak, végül július 7-én leállíttatta a deportálásokat. Döntésében számos tényező szerepet játszott. A kormányzót egyrészt komolyan nyugtalaníthatták az egyre szaporodó külföldi tiltakozások és a gyorsan romló katonai helyzet, másrészt pedig az auschwitzi jegyzőkönyvek nyilvánosságra kerülése is politikája átgondolására sarkallta. XII. Pius pápa sokáig nem emelte fel a szavát az európai zsidóság tervszerű kiirtásával szemben. 1944. június 6-án azonban Róma felszabadult, melynek következtében a nácik zsidópolitikájáról eddig hallgató pápa is határozottabb lépésre szánta el magát, június 25-én személyes kérést intézett Horthyhoz. Roosevelt elnök június 26-án, a svéd király pedig június 30-án követte a pápa példáját."

Fordította: Széles Gábor

„A „koncentrációs tábor” kifejezésről (...) sokan a zsidók meggyilkolására asszociálnak. Ennek az az oka, hogy nem egyértelmű a különbség a nemzetiszocialisták koncentrációs táborai (mint pl. Dachau, Buchenwald, Mauthausen, stb.) és a megsemmisítő táborai (mint pl. Treblinka, Belzec, Sobibor stb.) között. Rendszerint ismeretlen a diákok előtt az a tény is, hogy 1942 ősze és 1944 tavasza között a Német Birodalom területen lévő koncentrációs táborokban szinte alig volt zsidó. Nem tudják ugyanis, hogy Heinrich Himmler 1942 októberében elrendelte, hogy a német koncentrációs táborokból az összes zsidót Auschwitzba deportálják, és Adolf Hitler csak 1944 áprilisában adott engedélyt arra, hogy a munkaerő-szükséglet miatt ismét zsidó foglyokat hozzanak a birodalom területére.

Publikálva: Beszélő, 2007. március, 12. évfolyam, 3. sz. 72-91. o.
„A Horthy-legendárium legfontosabb része a kormányzó 1944-es tevékenységével kapcsolatos. A legendagyártók főleg három dolgot hangsúlyoznak: 1.) Horthy március 19., a német megszállás után passzivitásba vonult (erőteljesebb megfogalmazásban: házi őrizetbe helyezték a nácik), 2.) amikor 1944. július 3-án István fia özvegye eljuttatta hozzá az Auschwitzi jegyzőkönyveket, és ebből megtudta, hogy a németek a deportált zsidók közül a munkaképteleneket, öregeket, betegeket elgázosítják, cselekvésre szánta el magát, 3.) és Budapestről Koszorús Ferenc ezredes hős esztergomi páncélosaival kiűzte a csendőröket, így megmenekült a főváros 250 000 zsidó lakosa.